Levél (brief)

Anikó levelet ír az apjának.

1992. július 14-én     

Kedves apukám!

Igazad volt, hogy Magyarország szép. Örülök, hogy idejöttem.

Már sok mindent láttam Budapesten és a környékén. Tegnap például elmentünk Szentendrére, egy nagyon szép kis városba innen húsz kilométerre.

A budapesti HÉV-vel utaztunk. Sokszor megállt, de fél óra alatt odaértünk. Aztán gyalog bementünk a városba. Sétáltunk, fényképeztünk és megnéztük a kerámiamúzeumot .

Megebédeltünk egy kis csárdában. Most már tudom, milyen a magyar paprikás csirke. Tényleg finom! Végre megkóstoltam a Tokajit. Annyira ízlik ez a bor, hogy majd haza is viszek egy pár üveggel.

Ebéd után stoppoltunk a közeli Skanzen múzeumhoz. Ez szabadtéri múzeum, ahol régi magyar épületeket mutatnak be: láttam sok parasztházat meg egy szép fatemplomot. Nagyon érdekeltek a parasztok régi bútorai, ruhái és szerszámai is.

Estefelé visszajöttünk Pestre. Péternél, Géza egyik barátjánál buli volt, mert születésnapja volt: harmincéves lett. Rengeteg emberrel találkoztam a bulin, mindenkivel beszélgettem, táncoltam, és sok pálinkát is ittam.

Szóval reggel fájt a fejem. Ezért ma bent maradtam a hotelben, nem mentem ki: csak pihenek és képeslapokat írok. Délután elviszem ezt a levelet a postára és megyek sétálni. Holnap megint kirándulunk.

Sok puszit küld

                        Anikó